Játszótéri szabványok – Mit jelent az MSZ EN a gyakorlatban?
Webáruházunkban a vásárlók találkozhatnak tanúsítási szabványokkal és tanúsítvány számokkal. A szabványoknak megfelelő játszótéri játékok minimalizálják a sérülésveszélyt. Az uniós szabványok célja, hogy a gyermekek szabad mozgását biztosítsa a maximális biztonság mellett. Az eszközök fizikai tulajdonságán kívül a szabványok rendelkeznek a kihelyezésről és a karbantartásról is. Magyarországnak az uniós csatlakozás miatt 2008-ig kellett az EU-s szabványoknak megfelelő játszóterekre kicserélni a régieket. 2008-ban tovább szigorodtak a szabványok.
Mit határoz meg az MSZ EN 1176 és 1177?
A magyar szabvány és európai norma (MSZ EN) határozza meg a játszótéri eszközök, játszóterek és a telepítéssel kapcsolatos biztonsági követelményeket. A fő cél a sérülések minimalizálása. Tökéletesen biztonságos teret nem lehet létrehozni, de a helyes alkalmazás csökkenti a balesetek számát. A webshopban kapható termékek mindig a legfrissebb szabványoknak megfelelőek. Jelenleg a 2018-as szabványokat követik a gyártás során. Öt évente készül új tanúsítás minden eszközre.
Az uniós előírások sok területre kitérnek. Az egyik legfőbb veszély az, hogy a gyermek leesik. A játékok körül meghatározzák az esési teret, így nem egy másik játék fogja fel az esést. A talaj burkolatát is meghatározzák. Gyep, fakéreg, homok, gyöngykavics, gumiburkolat foghatja fel az esést a magasságtól függően. Az ütéscsillapító talajoknál a talaj elhordására és letaposására figyelni kell, ezért az eszközöket jelöléssel látják el. Ha az elhordás és letaposás mértéke eléri a 20 cm-t, akkor pótolni kell a talajt.
A játszóterek alapozása is a szabvány része. Általában a talajsík alatt 20 cm-rel készül az alap, így biztosítják a stabilitást, és azt, hogy ne lehessen elmozdítani az eszközt.
A játszótéri játékokon nincsenek hegyes, kemény, éles szélű részek vagy kiálló csavarok, szegek, szálkák.
A balesetveszély elkerülése mellett kötelező környezetbarát, újrahasznosítható anyagokat és nem mérgező festéket használni. A játékokat úgy tervezik, hogy a vandalizmusnak is ellen tudjanak állni. Egy-egy játszótéri eszköz nem olcsó, ezért is óvni kell őket.
Játszótéri veszélyforrások
A leesés egyértelmű veszélyforrás, ezt a különböző burkolatokkal jól kezelhető, megelőzi a nagyobb sérüléseket, mint például a törések.
A leggyakoribb veszélyforrás a beszorulás. A játszótéri eszközöknek lehetnek olyan részei, ahova a gyermek testrészei beakadhatnak. Ügyelni kell a tervezéskor az olyan nyílásokra, ahova beférne a fej, de kihúzni már nem biztos, hogy lehetne. A nyakbeszorulási helyek olyan nyílásokat jelentenek, ahova a nyakat be lehet dugni, és ha megcsúszik, akkor a nyaka a nyílásba szorul. A ruházat részei is beszorulhatnak. A kilógó madzagok, sálak miatt tervezéskor figyelni kell, hogy ne legyenek olyan rések, ahova beakadhatnak. A gyermekek ujjai is beszorulhatnak, az ilyen réseket le kell zárni.
A mozgó eszközöknél (pl.: forgók) az összenyomó és nyíróhelyek jelentenek veszélyt. A mozgó elemek közé testrészek szorulhatnak, amiket összepréselhet vagy le is vághat. A szabványban ennek a kezelését is meghatározzák. A szabványok alkalmazásával biztonságosabbá tették a játszótereket. Régen gyakoriak voltak a játék közben összeszedett harci sérülések és törések is előfordultak. A fém mászókán könnyű volt megcsúszni, a hinta becsíphette a gyerekek ujját. A játékok olykor zsúfoltan helyezkedtek el, nem maradt elég tér esni. Ma már a gyermekek szabadon kiélhetik mozgásigényüket, anélkül, hogy súlyos harci sérülésekkel térnének haza.
